A múlt héten véget ért, fizikai atrocitásoktól sem mentes távol-keleti turné után George Harrison-t a nyár további programjairól kérdezték. A válasz: „pár hétig lábadozunk, aztán megyünk, megveretjük magunkat Amerikában is”.

Amíg ők energiát gyűjtenek a tortúrához – amit egyre kevesebb értelme van koncertezésnek nevezni –, már préselik az augusztus elején a boltokba kerülő, hetedik nagylemezüket. A minden eddiginél nagyobb dobásnak ígérkező albumról már a megjelenés előtt igyekszünk kiszivárogtatni néhány dalt.

Kezdjük azzal az Eleanor Rigby-vel, amiről már azt sem lehet eldönteni, hogy könnyű- vagy komolyzenei alkotás-e egyáltalán. Eddig sem volt sok értelmük ezeknek a kategóriáknak, de ezzel a felvétellel a Beatles végképp értelmezhetetlenné tette őket:

Egyetlen Beatle sem szólaltat meg semmilyen hangszert; a Paul McCartney fejéből kipattant dallam alapján George Martin által komponált szólamokat négy hegedű, két brácsa és két gordonka kelti életre. Vagy inkább halálra.

Merthogy ez a mű a magányról, a képmutatásról, az elidegenedésről, a halálról szól. Nem mondhatni, hogy tipikus popzenei témák volnának. Azoknak ajánljuk különösen a dal elmélyült hallgatását (és szövegének körmönfont olvasását), akik szerint a Beatles csak könnyen emészthető szórakoztatóipari termékek előállítására képes.

Ah look at all the lonely people,

Ah look at all the lonely people.

 

Eleanor Rigby, picks up the rice

In the church where a wedding has been,

Lives in a dream,

Waits at the window, wearing the face

That she keeps in a jar by the door.

Who is it for?

 

All the lonely people,

Where do they all come from?

All the lonely people,

Where do they all belong?

 

Father McKenzie, writing the words

Of a sermon that no one will hear.

No one comes near.

Look at him working, darning his socks

In the night when there's nobody there.

What does he care?

 

All the lonely people,

Where do they all come from?

All the lonely people,

Where do they all belong?

 

Ah look at all the lonely people,

Ah look at all the lonely people.

 

Eleanor Rigby, died in the church

And was buried along with her name.

Nobody came.

Father McKenzie, wiping the dirt

From his hands as he walks from the grave.

No one was saved.

 

All the lonely people,

Where do they all come from?

All the lonely people,

Where do they all belong?

 

Az esküvő után a rizsszemeket összeseprő címszereplő elidegenedését a szerző döbbenetesen erős képben festi le: Eleanor Rigby arcát, amit csak az őt fojtogató, képmutató világ előtt „visel”, otthonában „egy ajtó mögött elhelyezett edényben” tartja.

McKenzie atya magánya sem szívderítőbb. Prédikációját hiába írja, jól tudja, senki nem fogja meghallgatni. A teljes izolációban eltávozó Eleanor Rigby-t egymaga temeti el, majd a sírt maga mögött hagyva törölgeti kezéről a földet. „Nincs megváltás.”

A dal McCartney gyermeke, de mindhárom társa ott bábáskodott a születésénél. Még csak az első verze volt kész, amikor John Lennon otthonában kidolgozták a részleteket. Az egymondatos refrén talán Harrisontól származik, az otthonában zoknit stoppoló atya képével pedig Ringo Starr hozakodott elő. A producer, George Martin munkája pedig aligha túldicsérhető.

Még egy hátborzongató adalék. McCartney esküszik rá, hogy egy ruhaüzlet cégtábláján látta meg a Rigby nevet, az Eleanor-t pedig a Help! című tavalyi filmjükben felbukkanó színésznőtől, Eleanor Bron-tól kölcsönözte. Lehet, hogy ezt hiszi, de inkább a tudatalattija dolgozott. A wooltoni Szent Péter-templom melletti temetőben ugyanis gyermekkorában számtalanszor láthatta ezt a sírkövet:

beatles_eleanorrigby_grave.jpg

 Forrás: Wikipedia