Az EMI párizsi stúdiójában lett volna ma jelenése az együttesnek, hogy német nyelvű felvételeket készítsenek az I Want To Hold Your Hand-ből és a She Loves You-ból. A szőr is feláll a hátukon a gondolattól, de a kiadó nyugat-németországi leánya, az Electrola Gesellschaft meggyőzte George Martinékat, hogy a német piacot csak így fogják tudni bevenni.
Az énekelhető fordítással egy bizonyos Camillo Felgen hamar elkészült, amit szerkesztőségünk autodidakta műfordítója, Sir Walter Raleigh úgy értékel, hogy „míg az angol szöveg simán csak banális, a német iszonyatosan hülye, de még hozzá sziruposan undorító is”. A szakember amint közelebb hajol mikroszkópjához, ezt találja: „A Komm, Gib Mir Deine Hand szövegének a címen kívül alig van köze az angol eredetihez; mintha csak az émelyítő hangulat döccenőmentes fenntartására és a szótagszámra figyelt volna a fordító. A Sie Liebt Dich közelebb van az eredetihez, bár itt is sikerült a
„She said you hurt her so
She almost lost her mind”-ot
úgy lefordítani, hogy
„Sie hat dir weh getan,
sie wusste nicht warum”,
aminek angolul így kéne hangzania:
"She has hurt you
she did not know why",
de hát nem így hangzik. Az
„apologize to her”-ből
pedig a jóval optimistább
„und dann verzeiht sie dir”
(„and then she'll forgive you”)
lett.”
Raleigh szerint a „mélyebb elemzés lehet, hogy újabb rétegeket tárna fel, de valószínűbb, hogy nem”.
Aligha a botorkáló fordítás miatt, de tény, a Beatles ma életében először elszabotált egy stúdiófelvételt, ráadásul előzetes bejelentés nélkül. A szállodában maradtak, ahol George Martin telefonhívásaira sem reagáltak, majd a roadjukkal, Neil Aspinall-lel üzentek a producernek, hogy hiába vár rájuk. Martin úgy bepöccent, hogy egyenesen a hotelbe hajtott, német kollégájával, Otto Demmler-rel az oldalán. A békésen teázgató fiúkra törte az ajtót, akik a szélrózsa minden irányába szaladva kerestek búvóhelyet – hogy aztán spontán rákezdjenek egy bocsánatkérő kórusra. A szürreálisan infantilis jelenettől mindkét producer mérge elszállt, majd röhögő görcsben törtek ki. Végül sikerült az együttest meggyőzni, hogy holnapután valóban elkészítsék a felvételeket.
Forrás: Freak Show Business
Egyébként McCartney időközben összeütött egy új számot (a nem megvásárolható szerelemről szól), amit remélhetőleg szintén rögzíteni fognak. Sőt, egy másik is kipattant belőle a napokban, de azt exportra szánják, nem is üti meg a Beatles szintjét; azért nem baj, hogy belehallgathatunk:
Lennon – a félkész nóta minőségén és Billy J. Kramer szerzői képességén egyszerre élcelődve – csak annyit mondott, hogy „Billynek megteszi; majd befejezi, ha tudja”.
Amerikában közben olyannyira bizniszszagot szimatolnak mindenben, ami a Beatlesszel kapcsolatos, hogy nemcsak a Capitol hozta ki múlt héten a Meet The Beatles! című albumot (ami tíz nappal lemaradt az élelmesebbnek bizonyuló Vee-Jay kiadványa mögött), hanem az MGG épp ma dobja piacra a My Bonnie / The Saints kislemezt, amelyen a Beatles még 1961 júniusában, Hamburgban kíséri Tony Sheridant.
A héten pedig a Vee-Jay adja ki újra a tavaly elbukott két kislemezt egybegyúrva: A-oldalon a Please Please Me-vel, B-oldalon a From Me To You-val. Pár hónappal ezelőtt senki nem volt kíváncsi rájuk odaát, ma mindenki rajtuk akar meggazdagodni.
