Az augusztus elején a boltokba kerülő új lemezről már bemutattuk az Eleanor Rigby-t, most egy olyan dalra kerül sor, amelyet a brit közönség még nem, de az amerikai már egy hónapja ismer.
A tengeren túl megjelent Yesterday... And Today című „lemez” bár a borítója miatt vált pillanatok alatt hírhedtté, a kiadvánnyal kapcsolatban inkább az a dühítő, hogy az innen-onnan összegereblyézett dalok mellé rátettek hármat az újak közül is – pedig ezek egészen új minőséget ütnek meg. Közülük az egyik az I’m Only Sleeping.
A dal ide kattintva meghallgatható.
A magát lustának tituláló Lennon, mint egy baba, bárhol-bármikor képes elaludni, és nagyon nem szereti, ha felébresztik. A dal ezt az állapotot hivatott megörökíteni, de valószínűleg azok sem tévednek nagyot, akik a tudatmódosító szerek visszhangját hallják ki a végtermékből.
Forrás: Pinterest
Az idei stúdiófelvételek első pillanatától kezdve az alapelv az, hogy „mindent lehet”, „mindent kipróbálunk”. Jelzi, mennyire fontosnak tartják a zenéjük újszerű megszólalását, hogy stúdiókarrierjük során először jelen voltak az elsőként rögzített dalok keverésénél, és az ott tapasztaltak után álltak neki az I’m Only Sleeping-nek. A négy különböző felvételi napon összesen mintegy huszonnégy óra alatt fejlődött ki a dal végleges hangzása, amely során többször felgyorsították, majd visszalassították a felvételeket. Nem ritkán torzítottak is rajta, így állt elő ez az egészen egyedi textúra.
Ahogy arról már beszámoltunk, Harrison volt az, aki – természetesen George Martin aktív közreműködésével – a legtöbb aprómunkát fektette a dalba, és bizony, meg is van az eredménye. Nincs az a gitáros, aki reprodukálni tudná a felvételen hallható szólót, igaz, maga Harrison sem. Azért nem, mert miután hangról hangra kidolgozta, több részletben visszafelé játszotta fel, hogy aztán megint csak megfordítva, torzítva lejátszva illesszék be a helyére. De nem csak magát a szólót, hanem Harrison hangszerének szinte összes megszólalását visszafelé, Starr cintányérjait lassítva halljuk, s mindehhez McCartney basszusa is álmatag aláfestést biztosít. Ilyen csapatban Lennon valóra tudta váltani elképzelését; reméljük, szépen megköszönte minden egyes közreműködőnek.
Lehet ájuldozni az I’m Only Sleeping megszólalásán, de nem árt fejben tartani, hogy ez még mind semmi a Tomorrow Never Knows-hoz képest – de ezt semmiképp nem spoilereznénk el az album megjelenése előtt.
