Még kér a rajongó, most kell adni neki. Brian Epstein szerint legalábbis.
Lassan fél éve, hogy utoljára színpadra léptek, új dalokat tartalmazó lemez pedig nem jött ki a Revolver óta. A menedzser az elmúlt hónapokban nem győzte cáfolni a Beatles feloszlásával kapcsolatos rémhíreket, tavaly év végén pedig ők maguk is igyekeztek nyugtatni a kedélyeket.
De ez nem elég. Új anyag kell a népnek. Egy apró pici kislemez. „Van valami kiadható?” – kérdezi Epstein George Martint. „Mi az, hogy! Két remekmű már kész van az új albumhoz.” – így a producer. „Akkor azokat adjuk ki, de ízibe.” Mivel mindkét dal egészen Liverpoolig – és a szerzők gyermekkoráig – nyúlik vissza, egész jó ötletnek tűnik egy újabb dupla A-oldalas kislemezként kiadni a Strawberry Fields Forever-t és a Penny Lane-t. A keverések már elkészültek, február közepén lehet a boltokban a korong – Amerikában várhatóan pár nappal előbb is, mint a szigetországban.
Élőben ha akarnák se tudnák eljátszani egyik számot sem (nem akarják), a tévéstúdiókban való tátogásnak sem látják semmi értelmét, ezért marad a már tavalyelőtt felfedezett trükk: videófilmek maguk helyett való küldözgetése a tévécsatornáknak. Utoljára a Paperback Writer-hez és a Rain-hez készült promóciós célú videó, tegnap a Strawberry Fields forgatásának jött el az ideje (ha minden jól megy, ma befejezik, jövő héten pedig jöhet a Penny Lane).
A svéd rendezőt, Peter Goldmann-t, az a Klaus Voormann ajánlotta a Beatles figyelmébe, aki tavaly a Revolver borítóját rajzolta, és aki ma már a Mannfred Mann-ban basszusozik. Goldmann találta a helyszínt, a Sevenoaks-i Knole Parkot, annak is az elszáradt tölgyfáját. Hogy az is az ő fejéből vagy valamelyik LSD-hatás alatt álló Beatle-éből pattant ki, hogy belezzenek ki egy zongorát, és a húrjaival kössék össze a fát, jobb nem tudni.
Ahogy a stúdióban, úgy a mozgóképen is új effektekkel, többek között visszafelé lejátszott snittekkel kísérleteznek: így oldják meg azt is, ahogy McCartney „felugrik” a faágra, hogy aztán „leoltsa” a nappali fényeket. Vegyük észre, hogy nem olyan videó készül, amelyen úgy tesznek, mintha a parkban énekelnének, hanem előre megírt mikrojelenetekkel próbálják fokozni az amúgy is meglehetősen komplex dal hatását. Ha tartalmában nem is, hangulatában tökéletesen illeszkedik a képanyag a dal pszichedelikus világához. Íme egy kis ízelítő:
A közönség gombafrizurával, öltönyben látta utoljára őket. Ha egyáltalán rájuk ismernek, megjósolhatatlan, hogy képesek lesznek-e elfogadni a művészi értelemben egész más dimenzióban lebegő, de a külvilágtól egyre hatékonyabban elzárkózó Beatlest.
